....majd átmentem a másik iskolába is, és most gondolkozhatok!:-)))

Ez a melyik ujjamat is harapjam?
Bár a pénz (mint sok esetben) most is dominál.

Na de kezdjük az elején.
Már tegnap nézegettem nagyobb, nevesebb, ismert iskolákat, olyanokat, mint a Katedra, vagy a London.
Meg kellett állapítanom, hogy 32 óra közel 35.000 Ft-ért nem is olyan olcsó.:-(
Bár még mindig olcsóbb, mint a magántanár! Bár az eredményességet azért megkérdőjelezem.
Na szóval az éjszaka foglalkoztam vele, helyette ugyan mással töltöttem volna az időmet, de az én párom 21.00-re ért haza, kifacsart állapotban. Egésznap állt és ment és dolgozott, lestrapált volt.
Ma reggel az volt az első, hogy megint gugli bácsit hívtam segítségül, találtam is új iskolákat, karácsonyi kedvezményekkel.
Egyik nem árul zsákbamacskát, érthető: 100 óra heti 2x4 vagy 2x5 óra + 40 óra nyelvi konzultáció közel 40.000 Ft.
Másik nem mond az árakról semmit, csak, érthetően, részletesen leírja, hogy mitől mások s miért nincs náluk csoportos kurzus.
Hívom őket, személyes szintfelmérés után a többit is megtudom. Ajajjajjjj....az ilyen mindig drága. Mindegy, ma nincs főnökanyu, megyek. Utána majd beugrok a másikhoz is.

Szintfelmérés meg volt.....34 pontból 25-öt elértem. Múlt időt nem ismerem, ott még nem tartottam soha.:-)))
Kiscsaj magyaráz, érthető, de gondolataim pánikolnak....mi van? Magyarul, tanuljak egyedül, tanári felügyelettel? Mint régen az iskolában a tanulószobán!?
Igen, jól értem, így is lehet fogalmazni.
Na jóóó...de akkor mondja most már meg nekem, mennyire fog ez nekem fájni?!
Mutatja az óradíjat: 1950 Ft/60 perc, de a bérletek kedvezőbbek.
Lehet, a szemem előtt akkor is az lebeg, amit a másiknál láttam, és ahhoz képest oszt szoroz az agyam. Itt a 96 óra, heti 6 órával 120.000 Ft.
Hát ez sehogy sem kedvezőbb, még ha személyre szabottabb is.
Mosolygok, elköszönök, s távozok.
Megyek a másik helyre, kicsit egyszerűbb, szűkebb iroda.
Két diák már lefoglalja azt a hölgyet, akivel (hang alapján) már telefonon hosszassan beszéltünk.
Másik asztalnál egy férfi szempár rám szegeződik, de a fülén telefon.
A szemek kékek, de nagyon mosolygósak. Többet nem nagyon látok belőle, csak hogy szemtelenül jó képű és fiatal.
Lányos zavarom igen csak rám tört, és reméltem nem Ő fog odajönni hozzám.
Na náááá, hogy a sors tréfát űzött velem.
Fiút gyorsan lerakta a telefont és odalépett. Láthatóvá vált, hogy nem csak az arca pimasz és csábító, de a teste is. Elvesztem.
Én, aki hetek óta "éhes vagyok", most erővel arra kellett koncentrálnom, hogy a nyálamat sűrűn nyeldessem és a mondandóm érthető és a témába illő legyen.
Magyaráztam, hogy a hölggyel telefonon már egyeztettünk, de a szintfelmérő...de szerintem fölösleges...mosolyog, és a kezembe nyom egy tesztlapot.
Maga után hív, menjek, üljek le, csak eddig töltsem ki, ha kezdőnek érzem magam.
Jajj anyám....az angolban biztosan az vagyok, de a "franciában" még ha nem is profi, de jó lennék. Gondolataim csapongnak, a pólóján a mellizmai látszanak, látszik, hogy csupasz, szépen kidolgozott, nem agyonra gyúrt, csak gusztusos.
Rá pillantok, mosolygok és közlöm, kezdő vagyok, de megpróbálom.
A szemem tuti elárulta a gondolataimat, mert széles mosollyal közli, hogy nagyon remélte! - s távozott.
Nézem a lapot, teljesen más, mint az előző.
Köze nincs a kezdőséghez.
Nincsenek válasz lehetőségek, egészítsem ki.
Mi?! Hogy én, önállóan?! Jesszus maris...na ennyire azért még se!
Nem ismételtem, 1 éve azt sem tudom mi az az angol. Előtte is 14 évig meg voltam nélküle.
Nézem a mondatokat és nem tudom.
Második feladat két lehetőség közül alá kell húzni a jót a mondatban.
Ahhaaaa..ez már megy!
Fél siker...tudatosan, magabiztosan megyek a harmadik feladatra.
Na tessék, itt meg arra a hiányzó helyre megint be kell valamit írni, de zárójelben ott van talán a szó!?
De akkor mit tegyek a szóval? Ehhhh....csak jelen időt tanultam, múltat nem....tagadni kellene?! Pánik indul....ez nekem nem megy.
Keresem, kutatom az agyam kicsi szegmensében a tudást, de sikertelenül járok.
Inkább feladom. Mondtam én, hogy kezdő vagyok. Jön oda mosolyogva....izmos, hosszú combján feszül a nadrág....feneke meg olyan feszes gömbölyű, hogy szívesen belemarkolnék. Nézi a lapot, rázza a fejét, majd bólogat, ismét rázza, ismét bólogat. Majd közli, ez tényleg kezdő szint!
Hm....:-))))))))))))))))...én mondtam!:-)))
Akkor jövő hóap közepe.
Jajjj, nekem sürgős...esetleg a csatlakozás, amit említett a hölgy?!
Ahhhaaa....akkor holnap 18.00-kor kezdhetek.
De ha már tovább mentek, mint amit én valaha is elértem?!
Akkor holnap jöjjek egy próbanapra és majd meglátjuk.

Na, akkor holnap meglátjuk!:-)))
Bár nem vele és nem is abban az épületben, ahol  van.:-( :-)))))))))))
Talán jobb is, mert a tanulásra nem sok energiám jutna.:-)))))