...menjek, vagy maradjak, mondjam, vagy hallgassak, ha mondom, akkor mit mondjak?
Legszívesebben mennék és az igazat mondanám, de tudom (legalábbis sejtem), hogy az nem vezet jóra!
Mr.G. hívott, hogy jövő hét elején Balatonon van dolga, nincs kedvem vele menni?
Nem volt a hangjában semmi búgás, sem kacérság, nem tett semmilyen megjegyzést arra, hogy lenne valami hátsószándéka. Már jó ideje nem érzem, hogy nőként nézne rám, de ezt itt a naplómban már jeleztem is, így nem is hiszem, hogy lenne valami pikáns gondolata velem. Egyszerűen csak tudja, hogy imádok kocsikázni, tudom, hogy nem szeret egyedül ennyit vezetni.
Volt, hogy szabit vettem ki, hogy lemehessek vele, nem ez lenne az első utunk. Csak most annyi a különbség, hogy kapcsolatban élek. És a párom nem viseli el a tudatot, hogy kapcsolatban állunk, még ha az csak barátság is.
Mert Ő már látott régi szeretőket barátság címszó alatt újra összeborulni.
Bízik bennem, csak a tapasztalatai miatt inkább jobb szeretné, ha mi nem beszélnénk, nem találkoznánk, nem tudnánk egymásról semmit.
Nagy ritkán együtt ebédelünk, arról általában tud is a kedvesem, de nem nézi jó szemmel, sőt, volt hogy ki is verte a hisztit, hogy túl sűrűn találkozunk. Pedig csak egy hónap telt el. Azóta nem találkoztunk, de azt hiszem nem is mondanám neki, hisz csak egy ártatlan ebéd, minden lépésről meg Ő sem számol be.
Na most nem tudom mit tegyek?!
Holnapra választ kellene adnom, hogy megyek-e, és melyik nap. Azt már tudom, ha megyek szerdán megyek.
De hogy mit mondjak és hogyan, azt nem tudom!:-(
Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben?
Kedvesem érzi, hogy zsongok, jelezte is, hogy tudja és jó lenne egyet szeretkezni.
De nem rajtam áll a dolog.:-)
Persze, hiányzik azért az érzet, hogy valóban kíván és vágyik rám, mert azért az elmaradt a mondandójából. Olyan volt, mint a heti bevásárlás listát sorolta volna. Pl.: menni kell még a tescoba, mert azt is venni kell.
- Tudom, hogy teljesítenem kellene, úgyhogy valamikor szeretkeznünk kellene már.
És hol a vágy, a kívánalom, a spontaneitás, a SZENVEDÉLY?
Nos egy ilyen helyzetben még közöljem, hogy az általa utált személlyel szeretnék egy fél napot eltölteni és Balatonon, azt hiszem nem csak féltékenységi hisztit rendezne, hanem dührohamot is kapna.:-((((((((((((((((
Pedig nagyon szeretném, és nem érzek semmi szexuális vágyat, kívánalmat Mr.G. iránt.
Egyszerűen csak a menés, a napsütés, a szabadság és a víz, ami vonz, ami most jól jönne.
Nem tudom, nem tudom mit tegyek!:-(((
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ifigenie 2011.03.24. 09:30:32
Gritty goose 2011.03.24. 09:51:14
Megyek.:-)))))
Néztem az előrejelzést, kicsit hűvösebb lesz, de ilyen szikrázó napsütés.:-))))))))
Imádni fogom.:-)))) Ilyenkor felébred bennem a "menni, menni, városból kifelé" érzés.
Ifigenie 2011.03.24. 10:13:43
Gritty goose 2011.03.24. 10:34:26
díva naíva 2011.03.25. 11:48:38
Legyünk őszinték, te ezt már eldöntötted :))
Gritty goose 2011.03.25. 12:44:07
Vágytam rá, és szívem szerint mentem volna, bántam volna, ha....
De nem döntöttem el, a döntésem befolyásolását meghagytam a páromnak.
Ha Ő rossz néven vette volna, hisztizett volna, vagy csak halvány jelét adta volna, hogy ellenkezne szívesen, de nem akar, abban a pillanatban befejeztem volna a gondolat tervezgetését...és ugyan hosszas emésztgetés után, de lemondtam volna. Nem ér ez annyit, hogy otthon veszekedés, bizalmi háború kezdődjön!
De nem láttam, nem éreztem, nem hallottam semmi rosszallást. Inkább max. furcsállja, de bízik bennem. Jelen esetben nincs is semmi félni valója. Egy barátommal Balatonra megyek egy fél napos kirándulásra, és nagyon remélem, hogy ilyen gyönyörű szikrázó napunk lesz.:-))))