Volt szex, majd harmonikus ebédfőzés, beszélgetés, pihenés, konfliktus, külső behatástól feszültség, nyugtatgatás, szeretgetés, beszólás, "sértődés", vita, megbeszélés, magamba fordulás.

Kell ennél több egy napra?!
Nem, azt hiszem a felével is boldog lettem volna.
Azt hiszem ez sok volt így egyszerre. :-(
Talán akkor az esti beszólását jobban is kezeltem volna, de így...nagyon rosszul esett.
Először nem értette.
Próbáltam neki kedvesen értelmezni a problémámat. Akkor sem értette.
Hát a képébe vágtam.
Szerepeink felcserélődtek.
Én lettem a fasz, az a fasz, aki a röptében a legyet is megbaszná, Ő pedig lett a Nő, aki mindig menstruál, vagy akinek mindig fáj a feje, ha a fasznak kefélhetnéke van. Már pedig, az elutasítás miatt, mindig kefélgethetnéke van.
Miért kell ennyire felfújni?
Hm...ültem és döbbenten néztem rá. Mintha tényleg egy valós párbeszédet hallanék, csak a nemek valóban felcserélődtek.
Aztán elmenekültem, mondván, hogy a szexuális étvágyunk annyira különböző, hogy ettől ebben a kérdésben soha nem fogjuk megérteni egymást.
Ő nem érti, hogy a reggeli fantasztikus szeretkezéssel nincs semmi bajom, csak annyi, hogy 12.25.-e óta ez volt a következő, így nekem ez most csak az előétel volt és várnék egy nagy fogást, sőt...egy fincsi desszertnek is örülnék, hogy az éhségérzetemet egy időre feledhessem.
Ő meg azt hiszi, hogy nem volt jó a reggeli, már megint bajom van.
Most meg már hiába próbálom bizonygatni, hogy a reggelivel semmi baj, csak az elmúlt 3 hétnek ez az eredménye, hogy farkaséhes vagyok.
Kicsit később lehiggadva elmondtam neki, ha legalább ne utasította volna vissza az elméleti esti folytatást, jobban éreztem volna magam. De az annyira mellbevágó, hogy már  a gondolatától is messze elhatárolódik.
Tudja, hogy nem úgy kellett volna reagálnia, megint Ő a hibás.
Remek. Erre mit lehet mondani?!
Nem, nem édes?!
Hazudnék.
De ez, hogy megint az van, hogy Ő a hibás (mikor valóban!), akkor elég rosszul kezdem érezni magam, mert tényleg az kezd kialakulni, hogy Ő egy rakás szerencsétlenség (mikor nem is!)!
Pedig csak bele kellene gondolnia, hogy mitől vagyok boldog, mi jó nekem, hogy is működöm.
Hogy én belegondolok-e!?
Igen, szoktam, általában tisztában vagyok vele, hogy Ő hogy működik.
Tulajdonképpen ebben most akkor én is hibás vagyok, mert tudom, hogy eddig soha nem fordult elő, hogy Ő (legalább elméletileg) egy nap többször is szeretkezni akarna. De most még a hangsúllyal is nyomatékosította, és ez az ami rosszul esett. Nem lehetne azt az aprócska illúziót meghagyni?!
Nem értette.:-(

Később vacsora után jelezte, hogy Ő annyira jóllakott, hogy félő a tévé előtt már el fog aludni. Mondtam miért nem megy be akkor aludni a tévét meg felejtse el.
Nem, nem, kell a tévé, mert kezdődik a híradó. Jaaa...de aludni fog előtte.
Biztos, de legalább az illúzió legyen meg, hogy nem maradt le róla.

Néztem rá és nevettem, látod, előbb erről beszéltem.:-)))
Az illúzó, amit elveszel tőlem.