Ehhh.....tisztelt bíróság, én mindent megtettem annak az érdekébe, hogy ez a helyzet ne következzen be, de az ösztönjeimnek nem tudtam megálljt parancsolni!
Mr.25-ke egyre jobban vonz.
Tegnap hazafelé ültem a metrón, és azt éreztem, amit már rég nem, hogy a küldököm alatt aprókat, de görcsölget a hasam.
Nem, ez nem menzesz görcs, még csak nem is a szelek bántottak, hanem ez a nemi vágy görcse. Mikor az agyam beindul, s általa a szervezetem is, de nincs folytatás és beteljesülés, na akkor van a nagy kicseszés magammal. Ott állok agyban, lélekben, testben teljes bevetésre készen, de a "csata" elmarad.
Nem a másikfél hibájából, hanem, mert nem is volt semmi csatáról szó, csak én játszottam el a gondolattal.
Ő szerintem mit sem sejt, gyanutlanul jön, megy, mesél, beszél, poénkodik, vigyorog...én meg kiéhezett érett 30-as (mit harmincas, lassan 40-es) csorgatom a képzeletbeli nyálamat utána.
Kék szemű, nem a zsánerem, de csillog, játékos, édesen huncut.
Keze pici, apró (ami sok esetben nem jelent jót, bár én már találkoztam kivétellel, mely erősítette a szabályt), de ápolt...és az alkarja, meg a válla....hm...és a mellkasa....jajj anyám.:-))))
Érzem, hogy mint egy szűzlány néha zavarba jövök, néha elvörösödöm, de Ő sem az a macsó, a vörös szín nála is rendszeres jelenség.:-))))
Nem tudom eldönteni, hogy nekem, s mint nőnek szól a nyitottsága, vagy mindenkinek szól?
Mással is kedves, mosolygós, beszédes.
Hm....nem tudom.:-(
Mindenesetre feldobja a napjaimat.:-)))))))
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.