...ami idegőrlő, de egyben édes kín is.:-)
Azt látom, hogy szépen lassan ebbe a helyzetbe kerülnek a barátnőim is, akik eddig nem értették mit művelek Mr. Böngyörivel és erre nekem miért van szükségem, mit lehet ebben szeretni?!
Mit?
Ma már nem kell magyaráznom nekik, mert pontosan érzik és már értik...
Nincs annál édesebb, izgatóbb, vérpezsdítőbb érzés, mikor hallod és látod a telefonodon, hogy a kedves lovag írt, jelentkezett.
Ilyenkor feltolul a vér az agyadba, majd a lábad közé és közben a gyomrod ökölnyire ugrik össze, és minden porcikád el kezd remegni.:-)
Nagy adag adrenalin fröccs!:-)
Haloooo ÉLEK! :-)
Na, most Ők is kezdik érezni és kezdenek rászokni. Már van, hogy türelmetlenség tör ki belőlük, mert nem jön a válasz abban a ritmusban, melyre az agyuknak és a lelküknek szüksége lenne.:-)
Mosolygok, mert eddig nem értettek...és most nem fogok visszakérdezni, csak nézem Őket.:-)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.