....sokan utálják eme napot, mert a hét kezdete és a taposómalom újraindulása.

Néha én is így vagyok vele, de ritkábban, mint az átlagember.
Ugyan ez a nap kissé macerás idebent, de kiszámítható, mindig ugyanaz....ez az egy nap, amikor mindent félre kell tenni, és csak AZT kell csinálni, nem mást, mert délre kész kell lenni vele. Ha sok a munka, akkor csúszunk vele, de hétfőn végezni kell vele.
Ilyenkor nem nagyon van magánélet, nincs levelezés, blogolás, reggeli kávét is már közben iszom meg.
Most azért ez kicsit lazább, mert nincs munka, így kevesebb a dolgunk. De a kötelező köröket futjuk, mert elvárja a főnökanyu tőlünk.

Én ma jó kedvűen jöttem be.:-)))
Jót aludtam, igéknek a fele biztosan a fejemben van, a másik felét majd a tanárkám a fejembe veri.:-)
Lovagom megadta a számát, Kalaposom megnyugodott, Mr. Utazóm hazatért, Mr.25-ke meg olyan isteni finom illatokat árasztott maga után, hogy a bugyimat szárítgathattam.
Bár egy levelet a fair játék szellemében meg kellett írnom, bár nem tettem szívesen, de hülyíteni sem akartam, azt hiszem, így tisztességes vele szemben.

Na de inkább egy kedves, lendületes dallal folytatom, mint a lelkizéssel: