Nem volt jó érzés.
Egy ember, aki az idei évemnek az egyik meghatározó szereplője volt...és azt hiszem hálával tartozom neki, még ha nem is Ő tette azt, csak kiváltotta, amit.
Nos, pár hónapos huzavona után úgy döntöttem, hogy törlöm az életemből. Nekem is jobb lesz, neki meg esélyt adok, hogy jobb lehessen....hisz a jó öreg helyzetet éreztem, "nem kellek neki eléggé".
Ahogy láttam az eséllyel nem tudott, nem akart élni.
November elején küldtem felé egy galambpostát...válasz nem érkezett.
A netről eltűnt, de mint aki megszűnt létezni. Azt éreztem valami baj van, valami nincs rendjén. De mit tehettem volna, vártam.
Karácsony napján nem bíztam a véletlenre, nem levelekben gondolkodtam, bátorkodtam egy sms-t küldeni...és a rendszer jelezte, nem kézbesíthető.
A gyomrom összeugrott.
Rejtet számos megcsörgetés...és megerősítést kaptam, hogy valami nem stimmel. Megszűnt a szám.
Ott ültem és kissé letört a megvilágosodás.
Ennyi!!!!!
Még ha valaha is akarnék Tőle valamit, csak egy pár mondatos beszélgetést, vagy egy kávét, hogy elmondhassam: KÖSZÖNÖM.
Vagy szilveszterkor a szüli napján köszönteni akarnám...stb.
Most már azt sem tehetem meg, mert eltűnt.
Hogy azért mert baj volt/van!?
Vagy azért mert a múltját teljesen le akarta zárni?!
Mindegy....számomra nem létezik többé, mert nem létezek a számára!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.