My secret

...nem vagyunk egy hullámhosszon. 
Azt hiszem! :-)

Még mindig tart nálam, a "nem akarok kötöttséget" korszakom, sőt...mit tart, egyre jobban kijön.
Mikor azt látom, hogy van nálam is grafománabb pasi és válaszolnom kellene, de nincs időm, sem kedvem...
Vagy azt látom, hogy a harmadik levelében már csöpög és látom benne a görcsöt, a kiéhezett szeretet és a ragaszkodás már nyomasztóan jön át a sorain...
Na akkor menekülök és fulladok a gondolatától, hogy én folytassam a levelezést.

Nem megy nekem ez.

Pedig isten bizony próbálkozom, tudom...Csernus azt mondja, ne próbálkozz, cselekedj.
Na jó!
Cselekszem.
Ott vagyok, jelen vagyok, kezdeményezek, aztán nyúlcipőt kötnék a lábamra.
De ez nem fair velük szemben, ezért vagy megírom, hogy én most képtelen vagyok "normális" kapcsolatra, aha addig nem jött rá, vagy lassabban válaszolok, vagy inkább elköszönök.
Nem, ghostingolni nem ghostingolok, az a leggusztustalanabb lezárás.
Én is utálom, így én sem teszem másokkal szemben...pedig tényleg az a legkönnyebb megoldás.
Nincs visszakérdezés, nem kell magyarázkodni, nem kell sértettséget olvasni.
De...ez egy gyenge ember eszköze.
Aki nem tud szembe nézni saját hibájával, defektjével, aki a másik érzelmi manipulációját nem tudja kezelni.
Tény, más lelki sérülését nem szeretem én sem pátyolgatni, főleg ha nem is az ismerősöm, nem is ismerem...de ennyi tisztelet neki(k) is kijár.:-)

Valahogy most kezdem megélni a JÓL vagyok én pasi nélkül is, van elég programom, és ha nincs, akkor itthon teszek veszek.
Hol virágot ültetek át...jaaa...a nyári leandereim sikeresem meggyökeresedtek, így lesz Skopelosról hozott leanderem.:-)
Vagy filmeket nézek online...esetleg zenét keresgélek a youtuben...de van hogy olvasok.
Mert, hogy most már van ám szép, nagyon olcsó olvasó szemügém.:-)
Ezzel már nem rövid a karom, nem homályosak az apró betűk.:-)
Vagy éppen itthon sem vagyok, mert hol ezzel a barátnőmmel talizom, hol azzal.

Múlthéten Mr. Böngyöri bejelentkezése után feltöltődve neki vágtunk a Pilisi erdőnek, pisztrángozni indultunk, de gombázás is lett belőle. :-) Nagyon szép vargányákat találtunk, nem mondom, hogy hamar, de aki keres, az talál...:-)
Aztán mint aki jól végezte dolgát, mert így is volt, beültünk egy nagy adag, finom pisztrángra.
Este pedig fáradtan, de mosolygósan mélyen és pihentetően aludtam...hisz a hétvége tökéletes volt.:-)

Most pedig a heti idegeskedés után pénteken fodrászhoz mentem, életemben nem jártam így, hogy majdnem sírva jöttem ki, és szemlesütve próbáltam a legkevésbé észrevehetőbben közlekedni és a leghamarabb hazaérni. Ennyire még soha nem baszták el a hajam. Reméltem csak a hajvasalás által áll így mint egy madárijesztő szalma haja...ha megmosom lesz ebből még fej, mert egyelőre egy FÚJ!
Szerencsére a víz jótékonyan hatott a hajamra és ismét fejem lett, nem is olyan rossz fazonnal.
Így tegnap bátran mentem már emberek közé.:-)
Igaz, a program nem volt egetverő és csak pénzkidobásnak éltem volna meg, haaa...HA, nem Ágival találkozom, imádott csacsogós ex kolléganőmmel.
Az idei Október feszt számomra felejthető élmény volt, még akkor is ha a Lovin volt. Nem fogatunk, de ha tétre ment volna, nyertem volna. Ezt nevezik gyakorlásnak.:-)

Szóval visszatérve a pasikra.
Hát, nem Ők a központi kérdés az életemben.
Jót mosolyogtam minap, véletlen feltévedtem a badoora, nem sok pörgetés után ott vigyorgott velem szemben Mr. Néma Levente.
Tanakodtam balra vagy jobbra húzzam?
Balra nem húzhatom, hisz csak szeretkeztem vele 3x is...ergo bejön nekem a pasi.
De ha jobbra húzom és Ő is, akkor meg "egymásra találunk", amin már túl vagyunk, még a végén azt gondolja zaklatom és már megint ott vagyok a szeme előtt, holott Ő ezt érezhetően kerüli...annak ellenére, hogy minden alakalommal úgy válunk el, hogy kezel lába remeg a kimerüléstől és megállapítja, hogy eszméletlen jó velem a szex.
Hm...talán még sem annyira, ha már megint lassan 3 hónapja nem hallottam felőle.
Na szóval, ott néz velem szembe édes mosolygós szemével, szép szájával, helyes arcával...hm...és rögtön bevillan a gyönyörű játékos farka...és nem tudom merre húzzam.
Aztán úgy vagyok vele, én tudom, hogy nekem tetszik, minek tagadjam, menjen jobbra, az Ő húzogatása meg rajta áll. Lehet, direkt, hasonló megfontolásból Ő meg majd balra húz és nem is lesz az egészből semmi. 
Pár nap múlva meglepett, hogy jelezte a rendszer...Ő is jobbra húzott, ergo, egymásra találtunk.
Írtam neki röhögve, hogy micsoda meglepetés, Ő mit gondol erről?
Valamikor válaszolt, hogy meglepte, el is akadt a szava, és mosolyog ezerrel.
Hm...mosolyogjon, mosolyogjon, de a hangja élvezetes, így keresse meg azokat a szavakat.
Elolvasta, de válaszra sem méltatott.
Mondom én, hogy menekül. De mi elől és miért, azt már nem fogom megtudni...ez az Ő gondja. Egyszer talán Ő is rájön, mint Mr. Böngyöri, nem én vagyok rá veszélyes, hanem saját maga. Én nem akarok többet, mint amit kapok, nem fogok rátelepedni és még követelőzni sem fogok. Nem vagyok elszámoltató, sem féltékeny...csak élvezem az életet és a társaságukat, a farkukat.
Mert Ők jók...NEKEM jók!

Ezért nem megy nekem most az ismerkedés....mert nekem sok a többi, nem akarok normális, napi szintű kapcsolatot. Nem vagyok képes naponta kontaktálni, kell a levegő.
Persze, barátnőm jön ilyenkor...hogy csak az újakkal, mert Mr. Böngyörivel és Mr. Néma Leventével bármikor, bármennyit képes lennék levelezni, viberezni, skpelni is. Hm...lehet, nem tudom, de nincs ilyen veszély, így bátran mondhatom, hogy nem, nem, velük sem menne.:-)
Erre nem lesz példa, így nem is fogom azt hiszem meg tudni a választ. Soha.
(soha nem mond azt, hogy soha)

De jönnek a sötét napok, jönnek az ünnepek, jön szilveszter...
Ettől egy kicsit parázok.
Nem akarok itthon ülni egyedül.
Ilyenkor mindenki kicsit felfokozott, akár művileg, akár őszintén, de mindenki elfoglalt, családjával van...készülnek, gondolkodnak, terveznek...persze, a vége lehet teljes lemerülés, kimerülés és csődtömeg. De van tervük, van dolguk.
Nekem jelenleg nézve, nem lesz.
Persze, pihenhetek, persze, csendben itthon lehetek és azt csinálhatok majd, amihez kedvem van.

De én nyüzsgő, pörgő vagyok. Vagy odabújós nyuszika.
Szóval...lehet, világgá megyek...