....a számat.:-)))
Na akkor ott se fű, se fa, se ház, sem ember a talpán nem marad.

A mostani napok történései ékes példája volt erre.
Mer ugye....new-boss, ha a fejébe vesz valamit, akkor az úgy van. Ami nem is lenne gond, ha tisztában lenne mindennel, de még nem...így ha nem szólunk időben, akkor igen kellemetlen helyzet állt volna fel pár héttel később.
Egy hely mely nem alkalmas arra, amire kellene. Egy elrendezés nem megfelelő, hiába gondolja.
És kinyitotta ki a száját?
Hát én!
Meglepett, mert a szeme mosolygott...és nekem ez mindennél fontosabb volt, bármilyen kimondott szónál.
Igen, nem is a tomboló tűz jött ki a "sárkány" ajkaimon. Nem égetett, nem perzselt, csak megmondogatós volt...de mosolygós.

Aztán történt az úgy, hogy nagyon nem tetszett valami...nagyon bosszantott és bántott.
Türelmesen mosolyogtam, és hallgattam.
Majd időt nyerve magamnak és nekik, félrevonultam.
De aztán nem sikerült lenyelni a békát, és én egy mondattal, de a kellő erővel megmondtam a magamét.
Nem maradt ott egyben semmi. Volt sírás, hiszti és kiabálás, ajtócsapkodás.

Hát én kinyitottam a számat......