My secret

...hogy összejöjjön valami is?!
Bármerre nyúlok, indulok, falakba ütközöm.

Na nááá...persze, megint pasi frontról beszélek.:-)

Persze, ez így ebben a formában nem igaz.
Mert a másodállás részleg sem akar beindulni, vagy elindulni, vagy mit is mondjak...nem történik semmi.
Pedig, az elmúlt 3 hétben 3 helyről jött a kérdés, jelzés, lehetőség.
Volt kolléga érdeklődik keresek-e még, mert kellene egy ismerősnek. Na nááá...kérek számot és jelentkezem nála.
Azóta sem kaptam semmit! Érdeklődtem, időt kértek, mert külföldre ment az illető, de húsvét után itthon lesz.
Csend a köbön.
Másik Mr.G. részéről jön a kérdés. Igen, érdekel...bár meredek, de legyen, majd ügyeskedem.
Végül azóta sem kaptam számot.
Talán Ő is rájött, merész ötlet volt és visszakozott, csak nekem elfelejtett szólni.
Harmadik, a neten egy közösségi oldalon hirdetett. Közelben lenne, írtam.
Azonnal jön a válasz, hogy találkoznunk kell, de még egy jelentkező visszajelzésére vár, időt kér, de jelentkezik.
Majd egy hét múlva, most pénteken rám kérdez, hogy megkaptam-e a levelét?!
Jeleztem, csak ezt a türelmet kérőset. Nos, akkor találkozzunk ezen a héten, én mikor érek rá?
Pénteken azonnal ment a válaszom, hogy szerda kivételével egyelőre szabad vagyok. Azóta se kép, se hang.
Talán a másik jelentkező időközben befutott?!
De azért 3-ból egyik sem jött össze, azért ez kicsit fura?!

És ez van a pasiknál is.
Mr.Szomszéd előkerült március elején. Éppen jó időben, mert szépen építkeztünk, éreztem, mire beérik én már javában a falat fogom kaparni...rám fog férni egy kis "keményebb" élmény.
Most pénteken olyan szinten beért, hogy átléptünk egy határt, melyet eddig még soha. De még így is Ő a saját lakásában és én is. Szóval...a falkaparásom még mindig meg van. Viszont a szokásos, kézifék és hátraarc vasárnap este megtörtént a részéről.
Már csak mosolygok rajta. Annyira kiszámítható.:-)
Tudom, hogy ez nem rólam szól...ez az Ő belső vívódása.
Majd egyszer rájön, van még ideje, még oly fiatal...
Nekem már nincs időm, én már tudom, hogy ma kell megélni, amit meg lehet, és nem holnap.

Ezért mikor megláttam hétfőn Mr.Rágottkezűt megörültem neki, be is kopogtattam hozzá. Örömmel, széles vigyorral fogadott és jelezte, látni akar, és amit eddig kihagytunk pótoljuk be, mert szerinte még észbontóbb lettem, mint tavaly nyáron voltam.
Megadtam neki a számomat...azóta sem hívott..pedig majd mindennap neten van.
Talán még sem vagyok annyira vonzó a számára vagy jött egy dögösebb csábító.

Mr.Széparccal holnap találkozom.
December óta levelezünk...érdekes egy kis "kapcsolat". Sokkal jobban érdekli a lelkem és a hétköznapom, mint a szexualitásom. Igaz, én jeleztem neki, míg nem találkozunk és nem tudjuk, hogy közösen akarjuk egymást, addig mit beszélgetnénk a nem létező kémiáról?!
Betartja, kivárja...az idő neki dolgozik.:-)
Bár én már február közepén feladtam...

Mr.Jóreggelt meg még mindig édesen, kedvesen beköszön este és reggel. Elmeséljük felületesen a napjainkat, életünket...de ennyi. Nincs szex konkrétan, csak kis flört...és soha nem fogunk találkozni. Csak a lelkemet mosolyogtatja meg. Ami viszont jól esik.

Mr.Z. meg egyszerűen nem ad nekem időpontot. Már nem tudom eldönteni, hogy azért mert tényleg nincs olyan szabad időpont, amikor a szalon teljesen üres és kettesben vagyunk, vagy ez a legjobb és legegyszerűbb kifogás és nem kell magyarázkodnia, hogy Ő éppen nem akarja ezt folytatni, ami most már kialakult közöttünk.
Bár, azt gondolom, hogy ez az utolsó lehetőség lepne meg a legjobban. Mert amilyen nexusban vagyunk azt gondolom ez lenne a legutolsó magyarázat az egészre.
Eddig is mindig mindent megbeszéltünk, letisztáztunk, érezhette, hogy nem lépek tovább, van egy lélektani határ és én azt tiszteletben tartom, nem zargatom, nem üldözöm, nem követelődzöm...és nem is sűrítem a foglalkozásokat.
Hétvégén teljesen padlóra kerültem...Mr.Szomszéddal való kis játékunk annyira feltüzelt, hogy azon voltam, hogy már mindegy ki, csak valaki dugjon már meg. Eljátszottam már a gondolattal, hogy Mr.Böngyörire is ráírok. De végül nem tettem, tiszteletben tartom (még!), hagyom, hagy élje életét, amit választott és amit élni szeretne most.
De nem megy, képtelen vagyok a szükségleteimnek ellenállni és parancsolni, fékezni. Egyszerűen olyan szintű feszültség gyülemlik bennem, amit nem tudok min és hogy levezetni. Próbáltam tornázni...és a libidóm még magasabb fokra hágott. Próbáltam napozni, de azt éreztem, ahogy a nap sugara játszott a testemen és a szellő cirógatta porcikám, hogy ordítani tudnék a vágytól és a hiánytól. A kielégületlenségemet képtelen voltam csillapítani és éhségemet oltani.
Zenét hallgattam és az egyébként is dübörgő vérem még jobban pezsegni kezdett.
Ez az az állapot volt, hogy bármit teszek, csak rosszat teszek.Végül Mr.Z-re ráírtam ma reggel...nem akarom nyaggatni, de...beszélnünk kellene, mert úgy érzem, valami baj van.
Most válaszolt, minden rendben, de holnap hív.
Legalább annyiban megnyugtatott, hogy Ő tényleg olyan, amilyennek megismertem. Nem fog hamukálni és nem a dolgok alól való kisiklás miatt nem adott mostanában időpontot.

A többiek meg...hm..nem is tudom mit mondjak!?

És a nevetséges az, hogy egyébként meg jól vagyok, ill. lennék!
Nem kiskiflire vágyom, csak...orgazmusra, egy férfivel és nem a vibrátorommal.