...a napot?!
Jó érzés.:-)
Történt az, hogy tegnap reggel kicsit álmosan estem be az irodába, kabátomat éppen hogy csak magamról leráncigálva a hátam mögött két kolléganőm a konyhából kiugorva egyszerre, kánonban kiáltottak fel:
- boldog névnapot!
- boldog szüli napot!
Álltam ott és meglepetésemben szólni nem tudtam. Erre meg Ők lepődtek meg és lefagyott a mosoly az arcukon.
Néztem rájuk, és csak annyit tudtam kinyögni: miért, ma hányadika van?
Szegények naptárhoz rohantak, de én akkor már kacagtam, potyogott a könnyem is.:-))))
Én tudtam, amit Ők még csak sejtettek....igen csak eltévedtek a dátumok tengerében.
Mindenesetre a napom igen mosolygós és boldog volt.:-)))))))))
Tetszik
0
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.