...az illatot.
Reggel a pirkadat előtt már kint vagyok, csak egy kicsit, a kötelesség szólít.
Kellemes lágy szellő fogadott és a mező, a fák, a föld illata.:-)
Álmosan ugyan, de a lelkemben mosolygósan, megborzongva csodáltam az ébredező természetet, a reggelt.
Este szürkületben értem már haza...és a reggeli illat még megmaradt.:-)
Igaz, valaki már képes a nedves levelet, fát, gazt égetni, amit büntetnék!
De most nem hagytam kedvemet szegni.:-))))))
Álltam a teraszon és szemléltem a feljövő csillagokat és a teli holdat.
Isteni érzés.:-)))))
Bár nem tagadom, egy telefon csörgéstől még jobban érezném magam.
De erre a hétre tudatosan készítem magam, nem lesz csörgés, nem lesz semmi, maradnak az álmok és a vágyakozás.
Nem hagyom, hogy a jó kedvemet bármi is szegje.:-)))))))))
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.