...zenéi!
Mindig vannak kedvencek, melyek abban az éveben slágerek.
Vannak örök darabok, amit bármikor hallom kellemes emlékeket idéznek és szívesen hallgatom, sőt még táncra is perdülök.
Vannak melyek rossz emlékképeket szülnek és inkább kikapcsolom a rádiót.
És vannak, melyektől a bugyim is nedves lesz (bocsánat!!! de ez az igazság!) és szeretkezni lenne kedvem, ott akkor, azonnal, csak egy FÉRFI kellene!
És van egy dallam mely az összeset magában foglalja...mégis úgy tűnik rossz ómen!
Telefonom mélyén tárolva van, nagyon régóta...érdekes, amint egy illető csengőhangjának beállítom a "kapcsolat" megszakad.
Talán törölnöm kellene ezt a zenét...és másikat keresni?!
Nem tehetek róla...de megőrjít...magával ragad és felkorbácsol!
De az idei évre visszatérve!
Ugye az év utolsó napjaiban számot szoktunk vetni? Most én is azt tettem főzésközben.
Érzékek ébredése:
Imádtam egy lököttkével, akivel a nappali kellős közepén, szeretkezés után, mezítelenül lejtettünk rá:
Lököttke kedvesének bejegyzéséből eredően, a mai napig nem tudom meghallgatni, mert indulatokat kelt bennem:
Bizom benne, hogy túl éli...túl élitek...
Az örök szerelem.
Tökéletesen mutatja mi mehet végbe egy nőben...zene lüktet, tekintetek találkoznak, testek elkezdenek beszélni...pezsegni:
Egy örök vérpezsdítő dallam!!!!!!!!
Csukd be szemed, és csak hallgasd:
(harapna valamit a hölgy, mert "éhes"!)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.