Ma váratlan hívást kaptam.
Kicsi szívem közölte, hogy színházjegye van csütörtökre, de Ő holnap elrepül egy hétre...úgyhogy menjek csak el.
De két jegye van, kísérővel nem szolgál, de okos nagy kislány vagyok és meg tudom oldani.
Meghát!
Gondolja Ő!
Gondoltam Én!
Aztán mikor a 10. sikertelen próbálkozásnál letettem a kagylót, kezdtem pánikba esni.
Most komolyan "hirdetést" kell feladnom: csütörtökre színházi előadásra kísérőt keresek?!
Gondoltam, akkor majd az FB a barátom lesz.
De milyen gáz már, hogy "csak" egy kulturális eseményről van szó...nem arról, hogy randi, esetleg több...még sem találok a telefonban senkit?!
(ezen is el kell gondolkodnom)
Nos, futottam egy utolsó kört a telefonkönyvembe, utolsó 2 lehetőség, egyik azt mondja, hogy ha nincs más, akkor szívesen eljön, de még keresgéljek. Fogalma sincs, hogy Ő már a sokadik, keresgéltem már eleget.
Másik azt mondja, visszahív.
Ehhhh...még a végén kénytelen leszek egyedül elmenni?!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2014.04.11. 17:08:27
Utolsó utáni pillanatban, szinte könyörgésre lett partnerem...