Kaptam ma egy levelet, mely kissé kibillentett a stabilnak tűnő lelkiállapotomból!
Egy régi kedves ismerős, rég nem találkoztunk, viszont ezt az űrt próbáljuk bepótolni kollektíven.
Levelek, jönnek, mennek már nyár vége óta.
Érdekes, most mindenkiben feléledt az összetartás és egymáshoz tartozás vágy.:-)
Ez a lány, most kétségbe esésében leírta, hogy nem elég, hogy nagycsaládos, nem elég, hogy munkát keres, nem elég, hogy már hónap közepe van és már nincs pénzük, most még át is verték őket.
Munkát keresett a neten, már mindent elvállalna, csak legyen egy kicsivel több bevétjük, mint ami, mert az nem elég semmire.
Hirdetések közül talált egy bedolgozós állást. Felhívta, végig vették, megegyeztek, hogy holnap már akkor a próba munkát szállítják is nekik, de…és itt jött a bökkenő!
De utalja át a futár költségét, mert már az illetőt annyiszor átverték és nem vették át az árut, meggondolták magukat, hogy Ő most már nem finanszírozza előre, hanem utalás után küldi az terméket.
Az én ismerősöm tegnap elutalta, mert nagyon kell a pénz, nagyon kell a munka. Igaz, kölcsön kellett kérnie, mert már erre a plusz költségre sem futotta a havi kosztpénz.
Ma pedig kétségbe esve tapasztalja, hogy a telefont nem veszik fel.
A neten, ahol a hirdetést találta már megjelent egy ellen hirdetés, hogy csalás, senki nem utaljon. Ezt a hirdetőt fel is hívta, meg tudta, hogy nem véletlen nem veszik ma már fel a telefont, a futárt meg ne is várja, a pénzét meg temesse, nem lesz belőle semmi.
Ki van bukva, hogy így is a padlón van a család, a minden napi megélhetésük is kérdéses, és most még így át is verik?!
Igen, sajnos azokat lehet átverni, aki ki van szolgáltatva. Aki a realitásokat már képes félre dobni, annak reményében, hogy ettől jobb lesz.
Én is estem már ilyen hibába, igaz 16 éve.
Azóta megtanultam, neten nincs üzlet, nincs előre utalás, és nincs semmilyen adatszolgáltatás!!!
Mit tehet most Ő!?
Szegénykém, még ha fel is jelenti az illetőt, attól még neki nem lesz meg ez a kölcsönkért összeg. Ha fel is jelenti, elindul egy utána járás, szaladgálhat kihallgatásra, per(ek)re, ami plusz idő és költség. Van erre szüksége?!
És én, mint ismerős mit tehetek?!
Elküldtem neki, hogy a net tele van az illető nevén futó fórumokkal, ahol mindenhol arra hívják fel a figyelmét az embereknek, hogy csalóval állnak szembe. De ez már eső után köpönyeg!
Most utaljak neki pénzt?
Vagy támogassam másként?!
Persze, én is támogatásra, új munkahelykeresésre vagyok szorulva, de még mindig jobb helyzetben vagyok, mint Ő!
Vagy küldjek neki egy tartós élelmiszerekkel teli csomagot?!
Mi a megfelelő viselkedés ebben a helyzetben!?
Bár tesómat pontosan ilyen helyzet miatt kerülöm el…legalábbis, per pillanat kívülállóként azt látom, hogy hasonló.
Sok gyerek, felelőtlenség, hitelek és hivatásos anyai állás….amikor, abból kikerült a tesóm, akkor meg bűzlött a munka, soha nem volt bejelentett alkalmazotti állása, inkább vállalkozóként próbálta az életét finanszírozni. Volt Ő minden, piacos kofa, butikos, élelmiszer boltos, kocsmárosné.
Amikor volt pénz, mind elszórta, utána meg ment aput fejni.
Apu meg hagyja magát, a mai napig is, hisz egy lánya van, aki ilyen szerencsétlen, nem hagyhatja a szarban.
Nem a fenét!!!!!!!!!!!!!
Soha nem fog a lábára állni, ha mindig kihúzz a szarból.
És velem mi van?!
Veled?! Hát édeslányom, Te talpra esett, értelmes, korrekt, jó eszű emberke vagy, a világot jó szemmel látod, és jó úton haladsz, a jéghátán is megélsz!
Hm…jaaaa!!! Háthogyne! De ha bajba kerülnék, akkor kihez fordulhatok!?
Nem fogsz bajba kerülni, mert megvan a helyén való eszed…egyébként meg ott van anyád.
Kösssz apukám….erről ennyit!
Azóta nem beszélünk!
Számomra úgy jött ez le, kitagadott gyermek vagyok, számára csak egy gyerek van, a lánya, aki szült egy rakat gyereket, de képtelen a családját összetartani, aki mindenét képes volt elherdálni és most szegény szerencsétlen, akit támogatni és óvni kell.
Nos, ezek az érzelmekkel küzdve itt ülök, és nem tudom, mit tehetnék ezzel a lánnyal?!
Egyik énem azt mondja, segíteni kell rajta, mert úgy tűnik jóravaló család, és segítségre szorulnak.
Másik énem azt mondja, hogy az én számlám is mínuszban van, és fogalmam sincs, mikor kerül pluszba, nekem is munka problémáim vannak, nem tudhatom, melyik nap kerülök az utcára?! És ott van a tesóm példája, és ha Ők is olyanok, esztelen életvitel miatt vannak ilyen bajban!?
Tulajdonképpen nem is erről akartam írni…:-))))))))))))))))))
Hanem, hogy a neten mennyire ki vagyunk szolgáltatva!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.