....grrrrr!!!!!! Majd felrobbanok!

Már reggel éreztem nem lesz ez a nap jó, szagok szempontjából.
Tudni kell, hogy az én szaglásom nagyon kifinomult, amit ma már kezdek átoknak megélni és nem áldásnak.
Mikor a lakásba belépve az otthon kellemes egyedi illata megcsapja nózimat, azt szeretem. Mikor páromon lévő illat felhőt érzem, beindulok.
Mikor a pékség mellett elhaladva, éhes leszek, még azt is örömmel fogadom.
De mikor a kávéfőzőből kiáramló szag megcsapja az orromat, forog a gyomrom és a nyálkahártyáim bedagadnak, trüszkölök ezerrel és elindul minden elválasztásom.
De akkor mikor a combinó elejében ülve megérzem, hogy az utolsó ajtóknál felszállt egy csöves és orrfacsaró bűzt húz maga után, akkor átkozom eme képességemet.

Ma reggel így jártam.
Kiszálltam a metroból a tömegben kerülgettem a nyuggereket és hirtelen fékezésre kényszerültem, mert előttem egy lassan haladó, talpig hugy szagban lődörgő csöves vánszorgott. Körülöttem állok észre is vették az automatikus blokkolásomat és a kezem lendülését, melyet az orromra tapasztva próbáltam a beáramló levegőt is visszahúzni a járataimból. Nem sikerült, csak azt éreztem, hogy a légjárataim pillanatok alatt töltődtek a bűzzel és a gyomrom abban a pillanatban fordult egyet. Gondolatban elnyomtam egy imát, hogy a gyomrom tartalma most ne akarjon ürülni.
Közben a hirtelenfékezésem egy balos csavarban végződött és próbáltam a másik mozgólépcsőhöz hömpölygő tömegbe becsatlakozni.
Nem volt olyan egyszerű, mert szédelegtem attól az egy "édes" szippantástól is.
Ennek köszönhetően azt láttam fél szememmel, hogy az én imádott csövesem velem egy vonalba került, sehogy sem tudtam elé kerülni, még vonalban sem, pedig féltem attól, hogy a felfelé haladás közben a menetszél áldásként szórni fogja a fertelmes illatfelhőjét a mellette, mögötte álló közegre.
Másik lépcsőn, de vele egy vonalban voltam, és mit ad isten....a félelmem bekövetkezett.
Jött a párlat, jött ezerrel, a gyomrom meg tovább forgott, és meg tovább rimánkodtam az égiekhez, hogy ne, ne tegyék velem, nem akarnék most gyomrot üríteni.
Értsék meg, nincs is benne semmi!!!!!!!!!
Megúsztam, csak a kóválygás volt bennem a lépcső tetején, próbáltam célirányosan az ajtó felé haladni, mihamarabb legyek már a friss levegőn.

A nap még nem ért véget!:-(

Sajnos elmondhatom már jó ideje, hogy nem csak a közlekedési eszközökön, de a munkahelyemen is bevonzom a büdöskéket.
Nem folytatunk nagy ügyfél forgalmat, de az biztos, ha büdös jön, akkor az CSAKIS hozzám jön!

Ezt az elméletemet az előbb távozott ügyfelem ismét megerősítette!:-((((((((((((
Bejött, leült, és abban a pillanatban megcsapott, a tollkabátjából áradó savanykás, penészes, alkoholos, dohányfüstös levegő.
Biztos éreztétek már, mikor a ruha nem szárad ki és belesavanyodik a víz.
Vagy amikor ezek a tollkabátok nedvességet kapnak, és még hozzájön a több éves izzadtság, kosz szaga, mert kimosni senkinek nem jutott eszébe.
Na, ez az illat keveredett a dohánnyal, alkohollal.
Maga a pasi nem látszott alkohol befolyásoltsága alatt álló személynek.
De kancsal, csúnya és büdös volt.
Ez az ember elidőzött nálam 20 percet. Már kolléganőim ismernek, tudják, hogy az ilyen ügyfél elég, ha csak leül elém és én már rosszul vagyok, így azonnal ablakot nyitottak.
Nem ért semmit.:-(
Ehhez még hozzájött, hogy az ügye intézése közben fel kellett állnom, vissza kellett jöjjek, állva előre kellett hajoljak..és ma ismét nem nyakig zárt felsőben jöttem dolgozni.
Mélyen dekoltált, de a dekoltázsomat a felső nyakrészére varrt rafinált nyakkendőféleség félig takarja.
Nos a pasi ennek ellenére próbálta a kancsal szemeit a melltartómig beférkőzni.
Hát én idegbajt kaptam...haladnék, mert büdös, legszívesebben kiszaladnék a levegőre, ez meg itt kuksizza a mellemet.
Hát ilyet!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Pofátlan, és nem akar távozni, meséli, hogy a felesége most hagyta el, ott maradt egyedül a számlákkal, és még a közös számlájukat is lekopasztotta.
Nézek rá, s nem tudom, mit mondjak! Húzz már el, fürödj már meg, mossál már magadra, és egyébként is ne légy pofátlan, hogy a köldökömig akarnál bebámulni a dekoltázsomba.

Csak annyit mondtam: kész is vagyunk, végeztünk!