csak közhelyet tudok írni: ha holnap meghalna édesapád, vajon hogyan éreznéd magad? nem kellenek ezek a játszmák. a tesód győzött?? ugyan... hagytad nyerni. sértődötten félrevonultál. a véleményedet mondd csak el - pontosabban a benned kiváltódott érzésekről beszélj. ha a vita támájában ben is fogtok egyetérteni, ezt meg fogják érteni. melleselg az az erő jele, ha valaki képes beismeri ha hibázott és képes megbocsátani az ellene vétkezőknek...

@éniskócos: Pontosan ez az ami bánt!
Én csak az érzéseimről beszéltem neki, hogy mivel és hogyan bánt és okoz fájdalmat. Ezek után megszakadt a vonal, és azóta nem hívott, én bombáztam sms-el, mert nem vette fel. Elnézést kértem, és hogy ne haragudjon rám, én ettől még szeretem, és tegyen úgy, ahogy jónak látja, csak ne haragudjon rám! (rögtön megkapta, be volt kapcsolva.)
Annyi válasz jött 4 óra múlva, hogy nem haragszik, csak lemerült.
Nem kerestem, azt gondolom ezek után "jogosan"...majd 2 hét múlva jött egy sms-hogy jól vannak. Írtam örülök, és mi is, csak nekem munkát kell keresnem.
Ahogy Te nem kérdezted meg, hogy miért úgy Ő sem, és azóta nem is reagált rá. Majd 3 hét múlva névnapja volt, sms-ben felköszöntöttem, válasz semmi...és most alig 3 hét után a szüli napján is ezt játszottuk el.
Most erre mit mondjak?!
Ha már az is probléma, hogy elmondom az érzéseimet, akkor mit tehetek!?
(egyébként meg azért van egy fontos tény....kb. 4 éve találtunk egymásra, azóta van, hogy heti 1x beszélünk, órákon keresztül. Előtte ugyanígy évekig nem tudtunk egymásról semmit!)

@Csak_egy_lány: akkor ez egy hosszabb történet lehet. mi történt 4 éve? és mi előtte? nekem mindenesetre furcsa lenne az apukámat sms-ben felköszönteni... akármilyen is volt a hangulat legutóbb. az apámmal spec. nekem sem mindig kiegyensúlyozott....

én csak a barátnőmet köszöntöm sms-ben, bár leginkább nem tenném sehogy sem és senkivel sem, utálom az ilyen köszöntősdiket és én sem várom el senkitől.
őt is csak azért, mert neki meg fontos az ilyesmi, bár ettől még az sms puszilgatás elég nyamvadt egy dolog, ha névnap/születésnap alkalmából történik.
a legfontosabb az, hogy mi az elvárása annak az embernek, akit felköszöntenél.
lehet, hogy nekiszontyolodott az üzitől.
le kellene ülnötök beszélgetni, el kellene hívnod egy sétára, vagy vendégségbe hozzátok, vagy valami személyes, bensőséges alkalmat kéne találni arra, hogy élőszót váltsatok.

@éniskócos: Igen, ez egy sokkal hosszabb történet.
Előtte?
Elváltak a szüleim, 10 évesen első pofon, hogy apukám nem akar magával vinni (ma már értem, és anyukámat sajnálom, hogy akkor úgy éreztem!)! Hamar jött egy új kapcsolat, melyben elég érdekes szerep felosztás volt, én nem szívesen mentem, apukám meg nem erőltette. Megszakadt a kapcsolatunk, nem keresett én nem kerestem. 17 évesen jelentkeztem nála újból. Aztán foghíjasan tartottuk a kapcsolatot, nem sokra rá esküvőm, eljött, de csak jelen volt, nem volt támaszom. Egy év múlva mikor megszültem, első látogatásakor hozott 3 szál fehér szegfűt! Ez fontos, mert ez egy újabb NAGY pofon volt számomra.
Ismét laza kapcsolat tartás és végül a válásom körül megszakadt a kapcsolatunk. Nem kerestük egymást, Bp-ről el is költöztek.
Ez így ment 12 éven keresztül.
4 éve egyedül maradt, temetés, összeomlás. Rohantam, támogattam, vele voltam, szabit vettem ki, ingáztam hónapokon keresztül a munkahelyem és közötte, nem sokat voltam a gyerekemmel. De akkor, ott ezt éreztem helyesnek. Talpra állt, új élettárs (aki szerény, és reálisan látja a világot, nem fújj ellenem!), elkezdte élni régi kis életét.
És most itt tartunk.

@kis-csillag: @éniskócos:
Sms-ben mindig Ő köszöntött az elmúlt 4 évben!
Én mindig hívtam, de nem szerette, mert 1. a névnapokat egyáltalán nem szereti, 2. a szüli napok meg mindig az idő múlását jelenti.
Akárhányszor hívtam, mindig sürgető volt! Most a körülmények és az eddigi tapasztalatok miatt is sms-t írtam.
Tavaly nagyon szépen megköszöntöttük a párommal, emlékezetes ünneplés volt. A kontraszt meg volt akkor is.

Csillag...igazad van a konfliktus kezelés alapja a beszélgetés.
Csak...hm...nem tudom, hogy akarom-e odatenni az orcámat, úgy hogy tudom, a kibéküléssel újabb pofonokat fogok kapni.

sajnálom nagyon az ilyen kapcsolatokat, a kapcsolatotokat, és át is érzem a problémádat.
engem három "apa" nevelt és egyiket sem éreztem igazán annak.
a másodikkal éppen mostanában rúgtam össze a port és sosem lesz belőle békülés, a többi meghalt.
talán a ti kapcsolatotokat csak te erőltetted, igazán sosem akart normális apa-lánya kapcsolat lenni...
a tesóddal másképp bánik?

@kis-csillag: Igen, határozottan!
De már születésemkor is konfliktusok akadtak.
1. Fiút akart, hisz már volt egy lánya.
2. Más nevet akart nekem adni, de anyu háttérben való csalárdság miatt nem volt hajlandó annak a nőnek a nevét adni nekem.
3. Később közölte, nem is tőle vagyok, mert biztos anyám megcsalta.
10 éves koromig sem volt sokat otthon a munkájából kifolyólag.

Tesóm (azt mondja) a hülye, szerencsétlen gyermeke, akit támogatni, istápolni kell, mert gyagya az életre is. Na meg neki már nincs senkije, csak az apám.
Hm....így is lehet a gyerekekhez viszonyulni.:-(((

@Csak_egy_lány:
sok nő és sok férfi alkalmatlan a családalapításra, gyereknevelésre. szerintem ő egy ősférfi, és az ősférfiak nem szeretnek sem házasodni, sem családban élni, tőlük nem lehet elvárni tartós érzelmi kötődést.
az is lehet, hogy hülyeségeket írok, de csak vigasztalni szeretnélek: mint ahogy a barátnődhöz, úgy hozzá se ragaszkodj, te sem szereted őket igazán.

@kis-csillag: Lehet, hogy ősférfi, de az biztos, 18 éves kora óta kapcsolatban él.Ma már 70 felett van. Hivatalos kapcsolatai száma 4. Azért erre nem mondanám azt, hogy nem szeretnek családban élni!

Utolsó mondatodban van valami igazság.

szerintem az, hogy 4 kapcsolata volt/van, még nem zárja ki annak a bizonyos mondatomnak az igazságát, sőt, akár még erősítheti azt.

[anyám mindannyiszor elvált, most a negyedik kapcsolatát fűrészeli éppen és nem élnek együtt, bár ő szeretné.
a hangsúly igazán ott van, hogy miért szeretné, mit szeretne benne.]

az utolsó mondatomnak mely részében találtál igazat? ugye nem a 'hülyeséget írok'-ban? :)

@kis-csillag:
:-DDDDDDDDDDDDDDDDDD
Nem, nem a hülyeség részét találtam igaznak!:-)))))
Kacagok....:-DDDDDDDD