Karácsony után jön a következő fontos kérdés: hol, kivel, miként lesz a szilveszter?

Eddig nem sok emlékezetes szilveszteri buliban volt részem.
Ifjú koromban jó kislány szerepben tündököltem, nem is nagyon volt baráti társaságom, így otthon ültem és a anyukámmal koccintottam.
Aztán jött a férjem, és a vidéki haverok, utaztunk, művelődési ház, felejthető élmény.
Válás, új ismeretségek, de a szilveszter nem hagyott nyomott bennem.
Egy este maradt örök emlék, mikor elő szilveszteri bulit szerveztem, 45 fő egy uszodában.:-)
Vizes programok, vetélkedők, kaja, pia, trombita, vicces álarcok és fürdőruha.:-))
Jó volt, nem volt gond, nem volt medencébe hányás, sem öltözőben kefélés, mégis mindenki jól érezte magát. Igaz, hajnalban hazaérve, akkori párom (Mr.G.) közölte, soha többet ne szervezzek bulit, még aznap reggel elköltöztem tőle.
Nem tartott sokáig ez a mosolyszünet, de a szilveszter éjszakát mind a ketten végig bőgtük, én otthon a kispárnámon, Ő pedig az ismerősei által szervezett 8 fős kártya partis házibuliban.
Azt hiszem abban az évben fogadtam el azt a babonát, hogy amit az év első 3 órájában cselekszel, az fog uralkodni egész évedben.
Azóta erre nagyon odafigyelek.:-))))
Többi szilveszterem?
Még volt egy emlékezetes, na nem a fergeteges buli miatt, hanem mert vidékre mentünk, azt hittem már a térképről is levisz barátnőm pasija. Mikor megérkeztünk nem is hittem a szememnek, az esti sötétségben egy szőlőhegyen találtam magamat. Távolban egy alacsony, picike présház, ahonnan fények és zene szűrődött ki. Bent már jó hangulatban lévő társaság próbált valami tánc félét lejteni, de nagyon nem sikerült nekik. A ház egyébként 3 helységből állt, de a wc kint volt a tőkék között.
A házban csak egyik helyiségben volt meleg, az pedig a hálónak nevezett szoba volt.
Az "étkezőben" füst és hideg, mert dohányoztak, a bejárati ajtót meg időnkét nyitogatták. A távolabbi szoba lehetett a nappali, ott egy biliárdasztal árválkodott a szoba közepén.
A zene nem tetszett, sem a hideggel párosult füst. Így maradtunk a golyóknál. A meleget meg próbáltuk az alkohol elfogyasztásával belülről pótolni. Több-kevesebb sikerrel.:-)
A végén odáig fajult a dolog, hogy én az asztal közepén hálózsákba csavarva próbáltam elaludni, de nagyon nem sikerült a gitárnak nevezett zajnak köszönhetően, ami az étkezőből szűrődött át.
Végül a sofőrünk is megunta a barátainak a hülyeségét, bevágta a durcát és közölte, akkor most irány haza.
Nem sikerült megértetni vele, hogy ahhoz már túl sokat ivott, hogy volán mögé üljön. Dönthettünk, vagy beülünk, vagy itt maradunk az isten háta mögött azokkal az ismeretlen idióta részegekkel. Hogy reggel miként és hova tudtunk volna eljutni, nem tudom.
Szerencsére az őrangyalunk velünk volt és azért a sofőr is észnél volt, még ha nem is józan, de épségben hazaértünk.
Megfogadtam, csak olyan távolságban és helyre megyek máskor, ahonnan önállóan haza tudok jönni.
De ezek után a tavalyi szilveszter nyerte el eddig a legpocsékabb díjat.:-)))
Ugyanezzel a barátnőmmel és a párjával töltöttük, csak most náluk (nanááá, hogy vidéken!). Hívtak még ismerősöket, szerencsére nem azokat, akik a présházban voltak.:-)
Ebből csak egy házaspár ért oda, így hatosban szilvesztereztünk.
Vittünk társast, kártyát, de odáig nem jutottunk, hogy ezeket elővegyük. Na nem azért, mert olyan jó volt az este, hanem, mert annyira szar.
Mikor odaértünk 21.00 körül, már a páros nem volt szomjas.:-))) Barátnőm nem iszik, és a csemetéje jobban lekötötte, minthogy igyon és a társaság szerves része legyen.
A párja, meg a vendégekkel együtt ivott, ne maradjon ki a jóból, így elég érdekes volt józanul beülni közéjük. Nem szoktam inni, de ilyenkor még jobban feszéjez, hogy nekem innom kell, látom, hova süllyedhetek.
Ahogy 21.00-kor leültünk, úgy is maradtunk, csak az asztalon a tányér kupacok jelezték, hogy valami változás történt hajnal 2-ig.
Elpakoltam volna az asztalról, hogy elférjünk, de a konyha pultra nézve úgy döntöttem az asztalon még mindig több hely van, mint ott, így nem viszek semmit, sehova.
Közben előadást hallgattunk az idegen páros családi életéről, a srác érdekfeszítő biztonsági őr munkájáról és a harci ebek kiképzéséről. Nem tudtam kínomban sírjak vagy nevessek?!
Legszívesebben 22.00-kor felálltam volna és hazavezettem volna, de nem lehetett, tudtam a lányom élete első "házi bulija" van és ezt nem kellene elcseszni, még ha a mi esténk nagyon is elcseszett.
Tisztességesen és udvariasan kivártuk a hajnal 2 órát, mikor búcsút intettünk és megkönnyebbülve a kocsiba ültünk. Mivel a társaság ilyen "emelkedett" volt, így hajlandóságot sem éreztem arra, hogy igyak, párom meg csak pia segítségével volt képes elviselni az este gyötrelmeit.:-)))

Hát ezek után szeretnék már végre egy jó, bulis, vicces estét.
Nekem mindegy, hogy az szilveszter estéje vagy sem, csak jó legyen.