....mégis csak tévét néztünk.

Eddig azt hittem, ill. kezdet az a kép körvonalazódni, hogy azért nincs oly gyakran közöttünk szex, mert frusztrálja, hogy a lányom otthon van. Ebből kifolyólag bármikor kijöhet, wc-re mehet, konyhában matathat és meghallhat minket.
Az én csibém elég ritkán megy el otthonról, nem hogy teljes éjszakára, így elég ritkán is vagyunk kettesben a lakásban.
Eddig azért az megfigyelhető volt, hogy ha a csajszi távozik, akkor pajkosabb gondolatai támadnak az én páromnak, mint egyébként.

Hát tegnap ez a hitem is megdőlt!:-(((((

Igaz, reggeltől estig, míg haza nem értem szerelt, dolgozott, meg nem állt, de otthon volt.
Alig várta, hogy hazaérjek, mert már éhes volt és hulla.
Nem győzte ismételgetni, hogy Ő mennyire fáradt, lábai mennyire kikészültek és a dereka is, az egész napos görnyedésben.
Már tudtam, ismét felejtős a szex projectem!
Nincs a gyerek, de szex sem lesz, volt szerelés.

Nem tévedtem....vacsi, egy kis beszélgetés, fejtőrés, majd tévézés. Mint két nyugger, fogtuk egymás kezét és a képernyőt bámultuk.
Nem mondom, nem volt rossza a film, néha könnyesre nevettük magunkat, de még is másfajta hormonokat szabadított fel a kacagás, mint a hőn áhított orgazmus.
Valószínű úgy volt vele a szeretettankom most fel van töltve, akkor most nyugi van.
Jaaa...volt...egészen hétfőig, azóta meg már eltelt 2 nap.
Ma meg már ismét otthon sertepertél a gyerek.
Pontosabban a legrosszabb, hogy nem járkál, bevonul a szobájába és erőszakkal kell kivonszolni, éjszaka nagy ritkán kijön a fürdőbe, vagy a konyhába inni. Jóóóó...igaz, olyankor bejön, bevágódik kettőnk közé, vigyorog egyet, megszeretget minket, aztán nyargal tovább. Ezek a megjelenések meg kiszámíthatatlanok, váratlan pillanatokban történik.
De nem mondhatom neki, hogy most félórát ne gyere ki a szobádból.

Nehéz eset, legalább kihasználtuk volna a tegnap estét!