...hogy azt érezted nap, mint nap nem történik veled semmi, pedig pisilni sincs időd?!
Hát most én így érzek!:-(
Olyan, mint amikor be van kötve a szemem és csak azt a munkafolyamatot tudom csinálni, érzékelni, amit a kezem már ismer és tud.
Nem látom, nem élem meg a körülöttem lévő dolgokat. A világ rohan körülöttem, de nem érzékelem, mert minden idegszálam ki van hegyezve arra a kis szegletre, amit tapintok.
Elég rossz érzés, kissé bizonytalan is....ilyenkor szokott robbanni valami, ez számomra olyan vihar előtti csend.
Csak élem napjaimat, és általánosságban azt mondhatom, minden rendben van, nem történik semmi.
Otthon csend és nyugalom. :-) Nanááááá, mert nem mérgelődöm, nem méltatlankodom bizonyos dolgokon. Nem is találkozunk igazán, miért tenném?
Persze, ez nem jelenti azt, hogy minden rendben, csak időt nyert az én kedvesem. Most kellene neki ezt a vizet a maga malmára hajtania. De félek tőle, hogy nem teszi, nem is vette észre, hogy most itt az idő. Mehetne dokihoz, vagy nézhetne szex filmeket, vagy bármi olyat tehetne, amitől a libidója ébredezni kezd(ene).
1. Úgy sem tudom meg.
2. Nincs cseszegetve, nem mondhatja azt, hogy türelmetlen vagyok és ezzel a lendületét szegem.
Egyébként meg próbálok a legtöbbet otthon lenni, velük lenni, rájuk figyelni.
Kedvesen mosolyog, esténként várja, hogy hazaérjek, lányomat tökéletesen ellátja, mert hiába kamasz, mégis csak Ő a gyerek a családban.:-)
Én meg most csücsülök a hátsómon, Kalaposommal levelezgetek, már amennyi ideje neki is van...és múlt hétről még maradt egy jelentkező, néha napján érkező leveleire válaszolok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.