Múlt hét hétfőn jeleztem már neki, hogy jól esne egy kis kényeztetés.

Szerdai ex talim előtt szerintem ezek után....na de csitt, ezt már leírtam, tudjátok jól mit gondolok.
Nos nem volt sem előtte, sem azóta.
Ami igen rosszul esik, olyan szinten, hogy lassan az "éhségtől" elmegy az "étvágyam" és már nem is érzem, hogy "éhes" vagyok.
Akár lehet, ez egy jó taktika a részéről. Csak nem tudom mit szólna, ha ez fordítva lenne és a számára fontos dologról lenne szó, a valós étkezésről. Hm...ha egy hete nem kapna már kaját, pedig már az asztalt kaparta a hét elején, na akkor mit szólna? Vagy kiszolgálná magát, vagy elmenne az anyjához, esetleg egy étterembe.

Én hova menjek?!
Tulajdonképpen a net olyan, mint egy netétterem.:-)))
Kinézem, kiválasztom, megrendelem aztán elmegyek és elfogyasztom.
Csak a megrendelésnél elakadok. Valamit elrontok, az már biztos.
Napokban ismét le kellett mondjak egy rendelésemet, mert kiderült, hogy nem teljesen az, ami első ránézésre a leírásban volt. Én meg nem firtattam és pontosítottam tovább egy fajta tulajdonságát, ami pedig nagyon fontos annak az ételnek.:-)

Na de most nem is ez a fontos.
Hanem az én kedvesem és az én éhségem!
Miután hétvégi programok, tevékenységek pontosan kiszámíthatóvá tették, hogy maradhatok továbbra is éhes, így próbáltam nem figyelni erre és reméltem ezzel tompíthatom mardosó kínjaimat. Talán kicsit be is jött.
Csak ezzel ugye minden fajta érzetet is folytok, nem vágyom az ölelésre, a kedves simogatásra.
Szó szerint: hagyjon engem békén, ha már nem elégít ki.
Ehhez még hozzá jött egy s más, amiért nem is nagyon esett volna jól a közeledése.
Amit észre vett, amit kimondott és én megerősítettem, tisztában volt vele. Láthatóan nem csinált belőle problémát, csak, hogy én már megint ilyen kis érzékeny vagyok.
Ma reggel meg jött egy levél, hogy ma azért kárpótolna.

Na akkor erre most mit lehet válaszolni?
- jó reggelt!
- már éppen ideje volt, hogy gondolj erre.
- köszönöm, már nem kérek belőle(d).
- alig várom, hogy hozzám érj és kielégíts.
- szex is lesz, vagy csak babusgatásra számítsak?
Vagy csak ne válaszoljak rá, ha meg rá kérdez, akkor csak annyit mondjak: mit lehetett volna erre válaszolni? Nem tudtam, mit mondjak erre.
Ez számomra már ismerős válasz!
Mikor kicsit pikánsabb sms-t küldök, remélve ettől estére talán kicsit ráhangolódik az én világomra.

De nem fogom ezt tenni, mert sértés sértettséget szül.
Bár, azt hiszem néha ez Őt roppantul nem zavarja.