....mert van ilyen! Az én életemben is van pár ilyen ember. Persze próbálom magamtól távol tartani Őket, de vannak helyzetek, amikor nem lehet....sőt, vannak emberek, akiket nem lehet.
Hétvégén "sikerült" találkozni egy ilyen helyzettel. Már nem tudtam, nem akartam, nem illett kikerülni. Azt hiszem inkább az utóbbi az igaz, nem illett. Mert, ha most is kikerültük volna a felajánlott lehetőséget, kérdést, akkor abból ismét sértődés lett volna a vége.
Bár, tulajdonképpen nem tudom, hogy nem-e örömteljes élmény lett volna az, de az én kedvesem közölte, hogy annyira nincsenek barátaink, hogy akik vannak azokra is vigyázni kellene és nem elveszíteni. Van benne valami, de nem mindegy, hogy kikre és milyen kapcsolatokra akarunk vigyázni?! Olyanra, ami fontos és értékes, vagy ellenkezőleg.
Előtte való este is kifejtettem a véleményemet....hogy nincs kedvem és nem akarom, csak leszívják az energiámat.
Elmentünk, és igazam lett.
Más élethelyzet, más világszemlélet, más érdeklődési kőr. Monológokat hallgattunk és mosolyogni próbáltunk, érdeklődni, meg kedvesen bólogatni, hogy "bizony, jó az úgy, biztos jó lesz, Óóóó Ti szegények".
Pedig mást gondoltunk, de az évekkel, hónapokkal ezelőtt megpróbáltuk a véleményünket őszintén elmondani, és nem értették, másként gondolják...akkor minek taglalni most is.
Ő életük, az Ő dolguk.
Mindenki saját maga felelős, hogyan és miként cseszi el az életét.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.