...egy dal!
És sajnos most kúszik fel a slágerlisták élére, így egyre többet lehet hallani...bárhova is kapcsol az ember.
Gyomrom összeugrik...szívem ki akar ugrani a helyéről...és a szemem opálosodik.
Majd egy érzés kezd elhatalmasodni...melyet nem tudok pontosan megfogalmazni...harag, féltékenység, düh - hogy feladtam és szabad útja lett -, keserűség.
Nem tudom mi ez. De nem jó érzés.
Fogalma sincs róla, hogy ez miatta van, azt sem tudja, hogy én tudom, hogy Ő van/volt.
Nevetséges az egész...hisz Ő nem tehet róla...Ő is csak küzdött a saját maga módján...ugyanazért a férfiért.
Elkapcsolom...és megnyugszom...VÉGE!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.