....a napjainkban!

Érdekes módon alakult a kapcsolatom az exemmel.
Ugyan elvált vagyok, de nem a férjem jelenti az ex szót.
A válás után jött egy hosszabb kapcsolat az életemben, mely elég jelentős és meghatározó állomás volt, és a fiú, legyen Mr.G. a mai napig fontos szerepe az életemben.
Most kapcsolok, hosszabb...mit hosszabb...mihez képest hosszabb.:-)
10 hónapot voltuk együtt, de még 3,5 évig függtünk egymástól, hatással voltunk egymásra...és azt hiszem nem engedtük el egymást.
Utána csak próbálkozások, pár hónapos kapcsolataim voltak, míg rá nem leltem a mostani páromra.
Neki szakításunk után 2 hétre rá már volt barátnője, ami nem tartott sokáig, sőt...szegény lány elég hamar kapott szarvakat a fejére. És ez így ment még 3,5 évig. Ő mindig talált valakit, akibe azt hitte megtalálta az igazit és nagyon szerelmes, majd 1-2 hét múlva jelentkezett, összefutottunk, vagy a közös társaságunk által egy fedél alá kerültünk és megtört a varázs....a szerelem mely benne lobogott felejtésbe merült és az érzékei felébredtek, a vágy kezdett uralkodni rajta....és ott el is veszett minden hűség, szép szó, szerelem...én kellettem neki.
A testiség mellett a lelkünket is ápoltuk, mindig tudtam, tudta, hogy a másikkal valami történt, mindig a megfelelő időben jelentkeztünk, mikor megértés, tanács, támasz, segítség kellett. Ezt nevezik, azt hiszem, egymásra hangolódásnak. Nagyon sokáig működött ez közöttünk.
Évek múlásával megértettem, hogy amíg nem engedem el, addig nem lehet Ő sem és én sem boldog. Nem lehetünk egymásé már, nem jó időben találkoztunk és már nem meri megkockáztatni az újra kezdést. Én meg már nem akartam ezt forszírozni. Mindig is fontos volt nekem, nem akartam elveszíteni. Ha mást nem kapok belőle, legalább az emberi oldala, barátsága maradjon meg.
Így szépen lassan elengedtem....nem kerestem, nem flörtöltem, nem kacérkodtam vele...hagytam hagy járja a saját útját. Tudtam nem lesz könnyű, mindig visszafordult hozzám, de már csak a kedves, megértő, szerethető barát voltam, nem a NŐ!
Bár tudom, még mindig mondja, hogy szexuálisan az istennője vagyok!:-)
De már nem uralom, nem élvezem, nem használom ki ezen "hatalmamat" felette.
Fontosak vagyunk egymás számára, megmossuk egymás fejét, ha hülyeséget csinál, meghallgatjuk a másik bánatát, együtt örülünk örömében, ünneplünk, ha ünnepelni való van.
Elengedtem, és Ő éli az életét.
Talált egy lányt, s nem sokra rá én is egy fiút.

Bár a párom nem tudja elviselni a tényt, hogy nekem Mr.G. fontos és meghatározó személy az életemben...talán ezért. Így nem beszélünk róla.
Kerüljük a tényt, hogy én tartom vele a kapcsolatot, időnként együtt ebédelünk, időnként órákat beszélünk telefonon...de szigorúan munkaidőn belül, a privát szférát tiszteletben tartjuk. Nem akarunk fájdalmat okozni a partnereinknek. Mert, hogy az Ő kedvese is őrülten féltékeny rám, bár csak egyszer látott és nem volt semmilyen beszélgetésünk, a társaságban én is a párommal voltam és elvegyültünk, ahogy Ők is.

Miért is jutott ez eszembe?
Talán mert ma Mr.G. szülinapja van!

Talán mert tegnap hazafelé a kocsiban a párom exe (neki a volt felesége) telefonált, és végig az úton csiviteltek.
És elgondolkoztam, hogy ha én csivitelnék itt 20 percen keresztül Mr.G-vel, akkor vajon utána mi lenne? Ugyanaz, mint jelen esetben történt, hogy elnézést kért a hosszas beszélgetésért és én mosolyogva mondtam, ugyan, semmi gond és tényleg ment tovább a napunk, mint ha nem történt volna semmi?!
Nem, nem hiszem.
Kérdés, miért is?!
Mert én nem vagyok féltékeny típus?
Vagy, mert én higgadtabban, intelligensebben tudom ezt a helyzetet kezelni?
Vagy, mert tudom, hogy az ember életében a múlt is nagyon fontos szerepet játszik a jelenben és a jövőben?
Vagy, mert tudom, hogy a megcsaláshoz két ember kell, és az a két ember a partnerkapcsolatban aktívan résztvevő két személy? És ha én mindent megteszek azért, hogy neki ne legyen késztetése félre lépni, akkor nem is fog?
Vagy csak simán úgy gondolom, hogy egy emberi kapcsolat ápolása és a barátság nem egyenes út a megcsaláshoz?

Mindenesetre neki is fontos az ex és nekem is az!

Most akkor felköszöntöm az én Mr.G.-met, ha már egy évvel öregebb lett.:-))))))))))