...repít.:-)
Voltam már több helyen, másoknál, de így és ilyen hatást nem váltott ki senki.
Múlt héten sikerült eljutnom egy másik helyre is, a lehetőség adott volt, hogy más is kiváltson belőlem hasonlót.
Várakozás teljesen és próbáltam objektíven szemlélni, megélni a dolgokat.
De nem jött az érzés, nem volt hatás, sőt....már kezdtem azt érezni, hogy hiányzik K.-em érintése.
Legszívesebben felpattantam volna az ágyról és udvariasan megköszönve a lehetőséget a világból kiszaladtam volna a feszültségtől.
Pár nappal később részem volt K.-em érintésében és már a talpam masszírozásánál elaléltam.:-)))
Remegett testem, hangom elcsuklott.
Bizonyosságot nem kaptam, nem láttam, de éreztem....nem hagyta hidegen és tetszett neki, amit lát, amit hall és amit érzékel.
Kérdezett, kérdeztem....nevettünk és jól éreztem magam, amitől azt gondolom, hogy Ő is jól érezte magát.
Nem sietett haza, plusz félórát kaptam.
Majd öltöztem és Ő átöltözött, nem volt szemérmes....
Együtt távoztunk és beszélgettünk.
Még mindig megerősítést vár? Vagy csak játszik?
Nem adja magát könnyen?
Azt gondolom nem az elveivel hadakozik, csak nem siet.:-)))
Én sem, jó ez így...:-))))))))
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.