My secret

...mikor hetekig megint erre sem nézek, nem hogy írjak?!

Nem fogok most nyekeregni és nem fogok arról most monológot írni, hogy mi megy bent a munkahelyemen.
Mert ettől csak mindenkinek elmegy az életkedve is, pedig...ma ismét csodálatos napsütésre ébredtünk.:-)

Szóval fejtegethetem a tudatalattimban, hogy miért nem jártam erre?!
Mr. Böngyöri állítását nézzük, akkor nem volt időm, hisz...véleménye szerint, ha blogolni tudok, akkor kurva sok időm van. Hát, ez a pasi vagy tud valamit, vagy mindig csak telibe trafálja a dolgokat.:-)
Egyébként még most is azt mondom, hogy lehetek bármennyire fáradt és leterhelt, ha valami fontos nekem, még ha félhullán is de ott vagyok, találkozom, megcsinálom, részt veszek...stb.
Mert nekem fontos, mert időt szánok rá.

Valószínű most nem volt közlési kényszerem, ezért nem jártam erre.
Talán, mert jól éreztem magam a bőrömben a fáradtság ellenére.
Talán, mert egy síkú voltak a napjaim, munka, munka, munka.
Hm...kinek melyik válasz tetszik!? :-)

Ez az évem az egyensúly megteremtéséről, annak megtanulásáról és gyakorlásáról kell(ene) szólnia.
Hm...igyekszem! Úgy tűnik a dolgok alakulása is erre kényszerít. De elsődlegesen a lassításra tanít most. Tavaly már éreztem jeleit, szerintem fejlődtem is, de úgy látszik még mindig van mit faragni magamon és a ritmusomon.:-)
Azt figyeltem meg, hogy kezd visszatérni a teremtés, a "kérd és megkapod" elve.
Persze, nem lehetetlen dolgokra gondolok, de ha nem erőszakosan, görcsölve cselekszem és erőből akarom megoldani a dolgokat, hanem hagyom az útjukon beérni, akkor "angyalkáim" megadják, hamarabb, mint gondolnám.
Na jó, ez most túl magas és lehet ijesztő. :-)
Mindenesetre ma megyek egy pofavizitre, már csak becsületből, mert az érdeklődésemet már rég elveszítette a fiú...és aztán robogok tovább a Magnetházba a Spirituális börzére.
Nagyon várom, lesznek érdekes előadások a kiírás szerint...
Na és ott lesz Gábor is, akivel a szülinapomon találkoztam, mint egy Játékos önfejlesztési est szervezőjeként.
Ma egyéni foglalkozásokat tart a börzén.
Érdekes volt, hogy nem is tudom miért, de tegnap este ráírtam...egy kósza gondolatként...és rögtön válaszolt, adott időpontot. Aztán ott ültem, hogy ez jó, de miért is írtam rá, mit is akarok megfejteni?! Mik a kérdéseim? Miben nem találom most az utam?
Mosolyogtam és nem tudtam a válaszokat.:-) Viszont azt igen, hogy nem véletlen jött a gondolat és nem véletlen kaptam időpontot. Majd meglátjuk ebből mi sül ki?! :-)

Felbukkant az életemben Mr.Szomszéd.
És nagyon jókat levelezünk. Meglepő, hogy most nem civakodunk, nem értjük félre egymást, nem hárít és nem bánt, nem taszít el magától. Azt hiszem most már megért a "találkozásunkra". :-) Najóóóó...meg én is elengedtem a "mentsük meg a lelkét és az életét" gondolatot. Mindenki járja a saját maga útját, mentse meg magát mindenki, akár a sorsától, akár saját magától! :-)
Nekem viszont mosolyt csal az arcomra minden egyes levele.:-) És vagyok annyira önző DÖG, hogy ez jó, nem akarom most elveszíteni.
Tegnap reggel személyesen is összefutottunk, bár nem gondoltam volna, hogy ha korábban indulok, mint szoktam és nem busszal megyek, mint szoktam...akkor a kapujukban már összefutunk és együtt utazunk.
Nem tudtam miként éli meg ezt a találkozást, így megkönnyebbültem és feldobott, mikor a villamosra szállva szemünk összeakadt és rám kacsintott, mosolygott. Nekem ez éppen elég volt. Jelzés, hogy örülök neked, hogy kis cinkosság van a levegőben. :-)
A lány érzékelhetően már nem ismert meg, vagy nem akart...talán jobb is ez így. Ez a mi kis titkunk, játékunk.:-)

És most van két napom végig gondolni, összepakolni...mert kedden este már egy másik földrészen, szemem a kék tengerben és a messzeségbe fog elveszni.:-)

Hello világ! Érkezem! :-)